Magyar szerkezettár
🪄
görbüljek
görbüljek[Sbjv.NDef.1Sg]


jek[Sbjv.NDef.1Sg]
____________________
ó/így
ó/[Hyph:Slash]így

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

így cxn ezt mondta.
____________________
igaz
I. mn
1. ami a tények összefüggéseit, a valóságot híven tükrözi. igaz történet; egy szava sem igaz;ami igaz, az igazrég volt, talán igaz se voltolyan igaz, mint ahogy itt állok | ▸ igaz, hogy | ▸ az igaz! | (msz-szerűen) ja, most jut eszembe. igaz, hoztál bort? | ▸ igaz? igaz-e? nem igaz?
2. valóságosan átélt, őszinte. igaz szeretet.
3. becsületes, feddhetetlen. igaz hazafi;igaz ügy | nép becsületes munkával szerzett. igaz keresmény.
4. vál igazi, valódi. igaz barát.
II. fn
1. igaz, valódi tényállás.az igazat megvallva | helyes állásfoglalás, igaz kijelentés. igaza van valamiben;igazat ad valakinek
2. valakinek valamihez való joga, méltányos igénye. nem hagyja az igazát. | ▸ igazat lát
3. vál igaz ember.az igazak álmát alussza
[?↔jog ]
____________________
tudom
tudom[Prs.Def.1Sg]

tud ts (és tn) ige
1. (tn is ) ismerete, értesülése, ill. tapasztalata van valamiről, es. valakiről. tudom, mi történt; nem tudok róla; tudsz egy szabót? | tisztában van valami mivoltával, jelentőségével. tudja, mit beszél;tudva és akarvamióta az eszemet tudom | tn ▸ tud magáról | biz emlékszik valamire. tudom, mikor apám azt mondta ... | ▸ tudod, tudja, tudjátok, tudják tudod, tegnap levelet kaptam;tudod mit!?
2. bizonyosra vesz valamit, meg van győződve róla. tudom, hogy ebből baj lesz. | nép rég hisz, vél, gondol. azt tudtam, hogy nem vagy itthon.
3. <ismeretet> a gyakorlatban képes alkalmazni. tudja a szerepét; tud hegedülni. | tn ért és beszél vmely nyelven. tud angolul. | <vmely erkölcsi rendet, (illem)szabályt> ismer, és aszerint cselekszik. tudja a tisztességet.
4. tn biz nagy hozzáértése, tudása van. nagyon tud ez a fiú. | tn ▸ tud valamihez
5. erővel, ügyességgel képes <valamit tenni>. már tud járni a baba. | lelki, értelmi képessége van <valaminek az ellátására>. nem tud szervezni. | hajlandósága, készsége van <arra, hogy valamit érezzen, vmely magatartást tanúsítson>. nem tudom sajnálni az ilyen embert. | ▸ tud valamit valakire erre a lányra aztán nem tud senki semmit!
6. lehetősége, módja van <valamit tenni>. nem tudtam korábban jönni.
7. ritk <pénzt, tartozást> beleszámít valamibe; betud. a foglalót a vételárba tudjuk. | rég <cselekedetet> valakinek a terhére számít, felró. bűnéül tudják.
[ fgr ]

om[Prs.Def.1Sg]
____________________
____________________
meg1 ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)
1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.
2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ezer meg ezerújra meg újra
3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.
4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.
5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?
[↔meg2 ]
meg2 ik
1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].
2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.
3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.
4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.
5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.
6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.
7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.
8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].
9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.
10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.
11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.
[↔mögé ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024